A közelmúltban nemcsak a szélrekordok dőltek sorra Magyarországon, hanem a nem elég megbízhatóan telepített napelem-tartószerkezetek is. A HungaroSpan termékeket fejlesztő és gyártó csapatot mindez egy kísérlet elvégzésére ösztönözte, amelyben a telepítők által leggyakrabban használt 2 rögzítési módot hasonlították össze teherbírás szempontjából. A vizsgálat eredményéről, valamint az abból levonható tanulságokról Ajkay Tibor építőmérnök, a DAV Mérnöki Kft. ügyvezetője nyilatkozott.

– Az utóbbi időszak szélviharai után országszerte rengeteg megrongált épületről, tárgyról érkeztek hírek. Mi volt a helyzet a többnyire az időjárási elemeknek igencsak kitett helyekre telepített napelem-tartószerkezetekkel?

–Február elején, amikor a Dunántúlon csaknem 130 km/h-s lökést is regisztráltak az Országos Meteorológiai Szolgálat műszerei, mindössze egyetlen talajcsavaros rögzítésű DuoSol napelem-tartószerkezetünket rongált meg a szél, ám utóbb kiderült, hogy az egy rendkívül szakszerűtlenül telepített rendszer volt. Ezzel párhuzamosan a más márkájú, talajszeges rögzítésű szerkezetekben iparági információink szerint tetemes kár keletkezett.

– Mi okozhatta ezt a jelentős eltérést?

–A különbség a két technológia kialakításából, működési elvéből is adódik. Röviden jellemezve a talajcsavaros rögzítési rendszerek a talajba betekert óriási fémcsavarok, melyek menetet vágnak a palástjuk mentén kiszorított talajba, eközben pedig nagyjából 1,3-1,4 méteres mélységig hatolnak le. A talajszeges rögzítési módszert pedig a fák gyökérzete ihlette, és 4-4 db ferdén leütött, horganyzott, rövid csőszeget használ. Ez az eljárás a talaj felső 60-70 centiméterét veszi igénybe, ez azonban sok esetben egy puha, növényekkel átszőtt, laza réteg, ami fokozza a kockázatokat. Egyértelmű tehát, hogy van teherbírásbeli differencia, de mi arra is kíváncsiak voltunk, hogy pontosan mekkora.

– Hogyan igyekeztek ennek a végére járni?

–A rácalmási telephelyünkön elvégeztünk egy egyszerű, ám roppant látványos kísérletet az imént említett, a telepítők által két leggyakrabban használt rögzítési mód összehasonlítására, a HungaroSpan termékek bevonásával. Mindkét eljárást azonos körülmények között vetettük teherbírás próba alá, és azt találtuk, hogy a talajszeges rögzítés már 1000 kilogrammnyi húzóerő hatására kiszakadt a földből, miközben a talajcsavar egészen 3000 kg-ig kitartott.

– Mit jelenthet ez az eredmény azok számára, akik a napelem-tartószerkezetek telepítési módjáról döntenek?

–Azt gondolom, hogy a fentiek magukért beszélnek: a talajcsavaros megoldás nagyjából 3-szoros teherbírás többlettel rendelkezik. Ez alapján kijelenthető, hogy a földre telepíthető napelem-tartószerkezetek, mint a DuoSol, lényegesen megbízhatóbbak az egyébként kedvezőbb árú talajcsavaros megoldással, még esetleges kisebb telepítési hibák mellett is. Nem szabad elfelejteni, hogy a különböző naperőműves, napelemparkos beruházások mindig hosszútávra szólnak, éppen ezért érdemes mindent megtenni azért, hogy a siker a rögzítési mód kiválasztásán se múljon. A kísérletünk és a tapasztalataink alapján mindenképp azt mondhatom, hogy aki nyugodtabban szeretne aludni, annak érdemes a talajcsavaros technológiát választani.

– Sokan lehetnek olyanok, akik eddig is tisztában voltak a talajcsavaros megoldás előnyeivel, azonban tartottak annak alkalmazásától a nehézkes lehajtás miatt.

–Ez így van, mi is többször találkozunk ezzel a hozzáállással, ezért is fejlesztettük ki többek közt az amolyan aranyközépútnak számító, még egyszerűbben telepíthető, kombinált talajcsavar-talajszeg rögzítést. Ugyanakkor mindent megteszünk azért is, hogy a bizonyítottan optimális megbízhatóságot adó talajcsavarokkal is a lehető legegyszerűbben lehessen telepíteni a DuoSol napelem-tartószerkezeteinket. Külön erre a célra kialakított, már számtalanszor bevált segédeszközöket készítettünk, de a hatékonyság fokozása érdekében bérelhető lehajtógépeink is vannak. Igény esetén pedig a kollégáink műszaki és kivitelezési tanácsadással is készek segíteni a telepítést végző szakembereknek a problémák megoldásában. A rácalmási telephelyünkön egyébként tartunk ingyenes telepítői képzéseket is, ahol az egyik leghangsúlyosabb téma nem meglepő módon pont a szerkezetek állékonysága és annak biztosítása.

– Ha hinni lehet a szakértőknek, az éghajlatváltozás következményeként a jövőben még hevesebb orkánokra kell készülnünk Magyarországon. Ez milyen kihatással lehet a napelemes szegmensre?

–Az biztos, hogy mindenkinek foglalkoznia kell a kérdéssel, ezt már a közelmúlt viharai is egyértelművé tették. Mi annak idején több évtizedes mérnöki tapasztalattal a hátunk mögött kezdtünk bele a HungaroSpan napelem-tartószerkezetek gyártásába, így az első pillanattól kezdve a fejlesztés fókuszában volt, hogy rendszereink garantáltan elviseljék a rájuk ható erők és környezeti tényezők hatásait. A jövőben is ezen az úton megyünk tovább, és ahogy a kihívások egyre nagyobbak lesznek, úgy tesszük majd egyre megbízhatóbbá a megoldásainkat a napelem-tartószerkezetektől a legkritikusabb pontot jelentő lehorganyzásig.